Már hetekkel előtte elkezdtünk tervezni, és össze állítani a dolgokat, programokat, hogy minden úgy sikerüljön ahogy szeretnénk. Nagyon fontos volt számomra, és mivel már elég régóta vártunk arra, hogy létre jöhessen ez a nap, nem túlzok egy kicsit sem, amikor azt mondom, hogy az álmom valósulhatott meg. Már csak azért is, mert soha nem fogom elfelejteni azt amikor Boginál kiderült a gluténérzékenység, egyedül voltunk itt a településen ahol lakunk ezzel a problémával, azt se tudtuk hogy kezdjünk neki a diétának, hova, kihez forduljunk. Kenyér sütés??? Húhúúú... Azt se tudtam mi fán terem, és Bogi persze nagyon kenyeres volt. Ez csak egy példa a sok közül amiről fogalmam se volt.
És ezért volt ennyire fontos! Mert tudom milyen érzés ha közlik a diagnózist és nem tudok vele mit kezdeni, tudom mit kellene tenni, de nem tudom hogyan. Sajnos bármikor, bárkinél kiderülhet, és szeretném ha tudnák, hogy nincsenek egyedül, van segítség, van élet a glutén nélkül is! De még mennyire hogy van!! :)
Volt pár ember, akire külön számítottam, hogy eljönnek, fontosnak tartottam hogy ott legyenek, hiszen a munkájukból adódóan elkerülhetetlen hogy találkoznak az ételallergiával. Volt aki sajnos nem tudott eljönni, de volt aki igen, és ez külön nagy öröm volt! A vissza jelzések alapján pedig aki ott volt, nagyon jól érezte magát, és nem bánta meg hogy eljött.
Volt tanácsadás, kóstoló glutén-, tej-, és cukormentes finomságokból, kókuszgolyó gyúrás, almás gombóc készítés, gyermekprogramok, torna, és sok sok vidámság. Nagyon jó volt látni, hogy ilyen sok gyerkőc jött el, jó volt látni, hogy jól érzik magukat és igencsak aktívak voltak.
Végül szeretném megköszönni mindazoknak akik segítettek abban hogy létre jöhessen ez a nap, biztosították a rendezvényhez a helyszínt, segítettek a rendezvény hirdetésében, a plakátok nyomtatásában, kiragasztásában! Biztattak, támogattak egy-egy szóval, mondattal.
Köszönjük Nekik!
Külön köszönet jár az én nagy lányomnak aki a suli, és a tanulás mellett is vállalta a gyereksarok rendezését, foglalkozott a kicsikkel, és még segített a finomságok elkészítésében, itthon is és a rendezvényen is!
És akkor most jöhetnek a képek amik önmagukért beszélnek:
 |
| A lányok nagyon sok finomságot csináltak |
 |
| Betti, (Fittmami) alaposan megmozgatta az aprónépet |
 |
| Készül a rizspuding Monával és Emesével |
 |
| Mona, Emese és Szabó Ági |
 |
| Pár perces csend, amíg a kismanók eltüntették a pudingot |
 |
| Nekik már csak az üres tejfőző jutott :) |
 |
| A nap fénypontja... |
 |
| Gombócgyúrás |
 |
| Monával... Akire mindig számíthatok, és akitől rengeteget tanulhatok. |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése